A rákos megbetegedések kialakulási folyamata
A rák nem egy esemény, hanem egy folyamat. Egy olyan folyamat, amelyben számos tényező játszik szerepet. Általában hónapok és évek során a háttérben, rejtetten alakul ki, mielőtt a tünetek végül láthatóvá válnak.
Ellentétben azzal, amit gyakran olvashatunk, a rák kialakulása általában nem a génjeinknek köszönhető. Ez a betegség az esetek 90-95% -ban válasz „modern“ életmódunkra és azokra a toxinokra, amelyeknek ki vagyunk téve nap mint nap..
Először nézzünk néhány adatot: az elmúlt 150 évben a rák gyakorisága folyamatosan nőtt. A 19. század elején minden 20-dik ember lett rákos, a 70-es években már minden 10-dik ember, manapság pedig a férfiak felénél és a nők harmadanál alakul ki rákos megbetegedés. Csak a 1973 és 1991 közötti időszakban a prosztatarák eseteinek száma 126 százalékkal nőtt!
Hogyan lehetséges ez?
Nos, Dr. Nasha Winters, egy amerikai természetgyógyász és integratív onkológus szerint, aki a metabolikus megközelítés segítségével gyógyult meg saját, végstádiumú petefészekrákjából, a mai rákbetegségek nagy része modern, ember által létrehozott betegség, amelyek életmódunknak és különösen az elmúlt évtizedekben egyre erősödő toxináradatnak köszönhetőek.
Dr.Winters egy előadásában rámutatott a környezeti mérgező anyagok hatására a rák kialakulásának folyamatában. Bemutatta, hogy testünk mely területeit vagy milyen folyamatokat befolyásol negatívan az életstílusunk, különösen a táplálkozásunk és a környezeti mérgező anyagok és hogyan járulnak hozzá ezek a negatív hatások végül a rák kialakulásához.
Vizsgáljuk meg közelebbről ezeket a területeket illetve tényezőket:
Először is, itt vannak a génjeink, amelyekről hosszú ideig azt állították, hogy sok betegség okozói és nem utolsó sorban a rák kialakulásának egyik okai. Valóban vannak olyan genetikai mutációk, amelyek növelik a rák kialakulásának kockázatát, például a BRCA-gén mutációi. Azoknál a nőknél, akik rendelkeznek ezen génmutációval és 1940 előtt születtek, az emlőrák kialakulásának kockázata 50 éves korukra 24% volt. Azonban a BRCA mutációval rendelkező nőknél, akik 1940 után születtek (amikor a növényvédő szerek használatba kerültek), az emlőrák kockázata majdnem háromszorosára nőtt, közel 70%-ra. Tehát vajon génjeink vagy inkább az epigenetika, azaz a környezeti tényezők gyakorolnak-e nagyobb befolyást olyan betegség kialakulásában (is), mint a rák?
Dr.Bruce Lipton, aki karrierjének jelentős részét az epigenetika kutatásának szentelte, így fogalmaz: az epigenetika nem változtatja meg a genetikai kódot, hanem azt, ahogyan ez a kód leolvasásra kerül. Teljesen normális gének vezethetnek rákhoz vagy halálhoz. De fordítva is igaz: mutált gének megfelelő környezeti feltételek(epigenetika) mellett nem kerülnek leolvasásra, ezt génexpressziónak hívják szaknyelven.. A génexpresszió kifejezés azt jelenti, hogy a gén által kódolt géntermék kialakul, amely aztán kifejti hatását a testben. Tehát a génexpresszió szerepet játszhat a rák kialakulásában.
A rák megbetegedés kialakulása szempontjából továbbá nagyon fontos mikrobiomunk állapota is, azon mikroorganizmusok összessége, amelyek a testünkben és rajta találhatóak. Ide tartoznak a különböző baktériumok, vírusok, gombák és egysejtűek. A rák kapcsán főként a „jó“ baktériumok jelentősége fontos, amelyek beleinkben találhatóak. Ezek a baktériumok megvédenek minket a gyulladásoktól, támogatják az immunrendszert, lebontják a toxinokat és megvédenek a ráktól. A mikrobiom baktériumai szabályozzák a daganatsejtek szaporodását, edzik az immunrendszerünket és jelentős hatással vannak az örökítő anyagunk (DNS)stabilitására. Ha a mikrobiomunk egészséges és jól működik, segít megakadályozni a rákos megbetegedéseket. Ha azonban itt valamilyen zavar van, a rák kialakulásának kockázata jelentősen megnő.
Hasonló mondható el az immunrendszerünkről is: egy erős immunrendszer teljes mértékben ellátja feladatait. Ide tartozik többek között a vírusok elleni védelem; hiszen az összes rákos megbetegedés 5-15%-át vírusoknak tulajdonítják. Krónikus stressz, zavart mikrobiom, mikrotápanyagok hiánya, környezeti méreganyagok és más tényezők által gyengített immunrendszer viszont nem képes teljes mértékben ellátni a feladatát, hogy megvédjen a rák és egyéb betegségek kialakulásától. Az immunrendszer példáján keresztül nyilvánvalóvá válik, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző területek: a bél egészsége és a mikrobiom, az étrendünk, különösen a mikrotápanyagokkal való ellátottságunk, valamint az érzelmi és mentális állapotunk. Mert a krónikus stressz és megoldatlan lelki traumák is gyengíthetik az immunrendszerünket. Ha egy területen zavar keletkezik, ez maga után vonhatja zavarok kialakulását más területeken is és így egy ördögi kör indul el.
A következő tényező, amely hozzájárul a rák kialakulásához, az oxidatív stressz és gyulladásos folyamatok a szervezetben. A rákos megbetegedés ugyanis egy gyulladásos betegség. Krónikus gyulladások és szabad gyökök károsítják biomolekuláinkat, sejtmembránjainkat, sejten belüli szerveket és DNS-ünket, az örökítö anyagunkat. Különösen az oxidatív stressz és gyulladások által károsodott mitokondriumok, sejtjeink energiatermelő egységei, segítik elő a rák kialakulását.
Manapság sok ember szenved a „Silent Inflammation” nevű jelenségtől, egy csendes gyulladástól a testben, amely például helytelen táplálkozás, krónikus stressz és környezeti méreganyagok hatására alakulhat ki és amelyet nagyon fontos kezelni, ha meg akarjuk előzni vagy gyógyítani a rákos megbetegedéseket.
Mely testi szabályozók játszanak még szerepet a rák kialakulásában? A hormonrendszer!
Ez azért van így, mert hormonjaink részt vesznek számos testi funkcióban és maguk is serkenthetik a rák kialakulását illetve daganatok növekedését. Fontos tudni, hogy a mellszövet, a petefészkek és a prosztata sejtjei rendelkeznek ösztrogénreceptorokkal és az ösztrogén túlzott mennyisége a szervezetben vezethet kontrollálatlan növekedéshez és sejtosztódáshoz. Tehát egy zavart hormonháztartás számos problémát, beleértve a rákot is, előidézhet.
Egy másik fontos tényező, amely befolyásolja az egészséget illetve a betegségek kialakulását – így a rák kialakulásában is fontos szerepet játszik – a szövetek oxigénellátása, amely sokaknál főként a test túlzott elsavasodása miatt lecsökkent. Otto Warburg, német biokémikus és fiziológus, Nobel-díjas tudós már 1924-ben felállította azt a hipotézist (Warburg hipotézis), mely szerint az oxigénhiány zavarokhoz vezethet a mitokondriumok működési folyamatában, ezen belül is a sejtlégzésben, amely így a sejt elváltozásához vezethet. Ő azon tudósok közé tartozik, akik a rákot metabolikus betegségnek tekintik és a mitokondriumok zavart működését tartják a rák kialakulása fő okának.
A sejt energiatermelésének zavarai tehát számos krónikus betegséget vonhatnak maguk után, köztük a rákot is. A mitokondriumok energiatermelése mind fizikai hatások, mint az oxigénhiány; különböző, sokszor krónikus fertőzések, tápanyaghiányok, mind pszichés hatások, mint a krónikus stressz által is befolyásolható. Sajnos a mitokondriumok valódi mágnesként vonzák a környezetből származó méreganyagokat, melyek szintén nagy mértékben hozzájárulnak a mitokondriumok zavaraihoz és károsodásához.
Összefoglalva elmondható, hogy a rák egy metabolikus betegség, amely egy vagy gyakran több terület vagy testrendszer zavarának következtében alakul ki. Ezek közé tartoznak a génjeink, a bélrendszerünk, különösen a mikrobiomunk, az immunrendszerünk, a rejtett gyulladások és az oxidatív stressz, a hormonrendszerünk és a sejtjeink elégtelen oxigénellátása, különösen a testünk túlzott elsavasodása, a mitokondriumok müködési zavarai, valamint az érzelmi és mentális állapotunk. Mindezen területekre befolyással van étrendünk, mikrotápanyag ellátottságunk és különösen a környezeti mérgek.
Étrendünk támogathatja vagy gátolhatja a bélrendszer és mikrobiomunk egészségét, támogathatja vagy terhelheti az immunrendszerünket, lehet gyulladást okozó vagy gyulladáscsökkentő jellegű. A mikrotápanyagok hiánya gyengítheti az immunrendszerünket, míg a megfelelő C-vitamin, magnézium, D-vitamin stb. ellátás megerősítheti azt. Az antioxidánsok elegendő mennyisége védelmet nyújthat az oxidatív stressz ellen, míg a C-vitamin, E-vitamin és glutathion hiánya lehetővé teszi a szabad gyököknek, hogy károsítsák sejtjeinket és genetikai örökítő anyagunkat. A mitokondriumaink optimális működéséhez több mint 40 tápanyagra van szükség, hiányuk károsíthatja azokat és akár a mitokondriumok megsemmisüléséhez is vezethet.
A környezeti mérgek befolyásolják a genetikai örökítő anyagainkat, károsítják a mikrobiomunkat és beleink falát, zavarják az immunrendszerünket és befolyásolják az érzelmi és mentális állapotunkat. Nehézfémek általi terheltség depressziót, a környezeti mérgek rejtett gyulladásokat okozhatnak, megzavarják hormonális szabályozási rendszereinket és a mitokondriumok működési zavaraihoz illetve pusztulásához vezethetnek.
Mindez azt jelenti, hogy az összes krónikus betegség fő okai a helytelen táplálkozás, a mikrotápanyag-hiányok, a környezeti mérgek, párosulva a krónikus stressz és más pszichológiai terheltségekkel, mivel az érzelmi és mentális állapotunk is nagy szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában. Tehát mind a megelőzés, mind a terápia során elsődleges szerepet kell játszaniuk a stressz csökkentésének, a megfelelő táplálkozás és életvitelnek, a mikrotápanyagok pótlásának és a méregtelenítésnek.